A fenntarthatóság, mint tantárgy

Kell-e egyáltalán tanítani a fenntarthatóságot az iskolákban?

A kérdésre könnyű rávágni, hogy hát persze, mi sem magától értetődőbb, hiszen nyakunkon a klímaválság, számos nemzetközi egyezmény és jogszabály deklarálja a fenntarthatósági célokat, még több, ami azokat a feladatokat, amelyek a célok megvalósításához szükségesek.

Ennyire egyszerű volna?

A fenntarthatóságot tanítani annyit jelent, mint az életet tanítani a maga komplexitásában. A fenntarthatóság megvalósításához azonosulni kell egy újfajta értékrenddel, egy megváltozott jóllét (well-being) fogalommal, és fel kell készülni az ehhez szükséges napi rutinok átalakítására.

A fenntarthatóság tantárgy tanításának célja elsősorban nem a lexikális ismeretszerzés, hanem az érzékenyítés, a fenntartható fejlődés és az egyéni felelősség összefüggéseinek megértetése, annak támogatása, hogy a problémamegoldás mindennapi feladatait a tanulók – saját lehetőségeikhez mérten – érezzék sajátjuknak, és ez a szemlélet épüljön be viselkedésükbe, gondolkodásukba.

A fenntarthatóság tantárgyként bevezethető a gimnáziumok 9(10.) és a 11-12. évfolyamán, de tartalmában és módszereiben alkalmas a komplex természettudományi ismeretek kiegészítésére, az osztályfőnöki órákon vagy szakkörökön való feldolgozásra is. A tantárgy tanításának egyik alapfeltétele, hogy szerepeljen az iskola pedagógiai programjában.

Kik taníthatják a fenntarthatóság tantárgyat?

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rend. (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról) Hatályos: 2023. szeptember 1-től

• 9-10. évfolyamon az taníthatja a fenntarthatósági tantárgyat, aki pedagógusi munkakör betöltésére jogosító szakképzettséggel rendelkezik, továbbá szakirányú továbbképzés vagy minimum 60 órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket,
• 11-12. évfolyamon az taníthatja a fenntarthatósági tantárgyat aki matematikatanári, a történelemtanári, a környezettan szakos tanári, valamint az, aki a természettudomány és földrajz tanulási terület tanítására jogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

A pedagógusok az alábbi akkreditált képzések, illetve tájékoztató programok keretében ismerkedhetnek meg a fenntarthatóság tantárggyal:

• egyetemi 2 éves posztgraduális képzés
• 60 órás Pedagógus-továbbképzés - köznevelés
• 30 órás Pedagógus-továbbképzés - köznevelés
• 30 órás Pedagógus-továbbképzés – szakképzés
• Tájékoztató a fenntarthatóság tantárgy tanításával kapcsolatban tantestületeknek

A képzéseken a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretekkel, illetve a fenntarthatóság tanításának módszertanával ismerkedhetnek meg a résztvevők.

Mit kell tudni az érettségiről?

A fenntarthatóság választható érettségi tantárgy a 165/2022. (IV. 28.) Korm. rendelet alapján, amelyet projektérettségi formájában teljesítenek a vizsgára jelentkezők.

A vizsga célja, hogy a vizsgázók igazolják, képesek elméleti ismereteik gyakorlatban történő alkalmazására. Az általuk választott téma feldolgozása során képesek a rendszerben történő és problémamegoldó gondolkodásra, a felelős és mérlegelő véleményalkotásra és döntéshozatalra úgy, hogy a más tantárgyak pl. biológia, földrajz, fizika, kémia, történelem adekvát ismereteit is alkalmazzák, a projektfeladat megvalósítása során. A fenntarthatóság érettségi vizsga lehetőséget nyújt arra is, hogy a diákok megismerjék és bemutassák a környezeti a társadalmi és gazdasági kérdések közötti összefüggéseket.

A vizsgaszervezéssel, vizsgával kapcsolatos információk:

• A kidolgozandó projektfeladatok (vizsgaidőszakonként 3 téma) megjelenési ideje az Oktatási Hivatal honlapján:
  • Tavaszi vizsga esetén: előző év december 1.
  • Őszi vizsga esetén: adott év május 1.
• A tárgyból csak középszintű érettségi vizsga tehető
• Az írásbeli vizsgarészre (a projekt kidolgozására) maximálisan 100 pont szerezhető
• A szóbeli vizsgarész a projekt bemutatása 15 percben (projektvédés), amelyre maximálisan 50 pont szerezhető
• Érettségit azok a tanulók tehetnek a Fenntarthatóság tárgyból, akik 11-12. osztályban legalább egy éven keresztül heti két órában tanulták a Fenntarthatóság tárgyat
  • 11. osztályban heti egy órában és 12. osztályban is heti egy órában
  • 11. osztályban heti két órában
  • 12. osztályban heti két órában
• Érettségi vizsgát minden olyan intézményben lehet tenni, ahol ezt a tárgyat tanítják és érettségi vizsgát hirdetnek belőle (az aktuális iskolák listája az OH honlapján található).
• az aktuális érettségi vizsgával kapcsolatos információkról az OH honlapján lehet tájékozódni.
  

A projektérettségi jellemzői

• A tanulók ismereteik alkalmazásával önállóan legyenek képesek problémák azonosítására, vizsgálatára és megoldási javaslatok megfogalmazására. Az érettségi projekt végeredménye nagyon sokféle lehet, és
• nem egy „pillanatra”, a vizsgahelyzetre korlátozódik, hanem magához a vizsgahelyzethez (szóbeli védés) hosszú, tervszerűen felépített és ellenőrizhető folyamat vezet.
• A projektérettségi vizsga eredményét nem csupán az elkészült produktum minősége határozza meg, hanem a megvalósítási folyamat egészének, illetve egyes elemeinek értékelése is.
• A projektérettségi jelenleg csak egyéni projektfeladat formájában teljesíthető a hazai vizsgarendszerben.
• A pedagógus (konzulens) szerepe időben kitolódik, tartalmi szempontból kiszélesedhet.
• Sikeres megvalósításához biztos tudásra, kitartásra, precíz munkavégzésre van szükség, Különösen sikeresek lehetnek a projektvizsgán a jó problémamegoldó képességgel rendelkező, rendszerben gondolkodni képes, kreatív tanulók.

A projektmunka

• A projekt valamilyen a fenntarthatósággal kapcsolatos jelenség, folyamat, eseménysor bemutatásához, elemzéséhez kapcsolódik. Egy projektfeladat felölelhet több, a vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakört is.
• A projektmunka elkészítése önálló tevékenységen alapul. A vizsgázó önállóan – a konzulenssel egyeztetve – választ megvalósítási módot, projektproduktumot. A választott témán belül a vizsgázónak be kell bizonyítania, hogy megszerzett ismereteit alkalmazni tudja a konkrét feladat megvalósításában. A vizsgaanyag elkészítésének menetét a konzulens folyamatosan ellenőrzi.

A projekt kidolgozásának lehetséges módjai

• Hagyományos dolgozat (esszé) elkészítése 10-15 oldal terjedelemben, egy választott témához kapcsolódó probléma, eset, folyamat stb. bemutatása és elemzése, következtetések, javaslatok megfogalmazása.
• A választott témához kapcsolódóan kérdőíves felmérés készítése, feldolgozása, elemzése, következtetések levonása, 8-10 oldal terjedelemben.
• Írásban elkészített, szerkesztett 8-10 oldal terjedelmű interjú.
• Audiovizuális produktum (videofilm, fotósorozat) elkészítése, ennek írásbeli magyarázata, elemzése. A műsor legalább 3-5 perc terjedelmű, a műsorsorozat 3-5 részből áll, a film legalább 5-20 percnyi. A fotósorozat legalább 10-15 képből áll. A projekt elfogadásának és elbírálásának feltétele: 1-3 oldalas kísérő szöveg.
• A fenti műfajok kombinációja – előre egyeztetve

Munkanapló és jegyzőkönyv

• Az érettségiző diák köteles a projektmunkájáról munkanaplót vezetni,
• ugyancsak a vizsgázó vezeti a konzulenssel történt megbeszélések jegyzőkönyvét (időpont, téma).
• Mindkettő a vizsga fontos dokumentuma.
• A munkanapló javasolt tartalma:
  • a feladatválasztással kapcsolatos motiváció,
  • a produktum elkészítésének fázisai,
  • a munka során felmerült problémák, kérdések,
  • a projektmunka készítése során alkalmazott módszerek,
  • a projekt megvalósításának főbb lépései, az esetleges akadályok és ezek megoldása,
  • a feladatmegoldás során szerzett személyes élmények, tapasztalatok,